Vegablog.net

Ez megint nem annyira recept, mint inkább ötlet, ugyanis a kész Uncle Ben’s szószt használom hozzá. Az a helyzet, hogy sokféle finom mártást tudok én is készíteni a legkülönfélébb hozzávalókból, pontosan ilyet azonban nem, és mivel annyira imádom az ízét (érdekes módon a többi nekem a felejthető kategória), hogy néha megveszem. Az összetevők tekintetében sem lehet rá panasz, ami ellene szól, az talán az ára lehet, de hát nem mindennap kell ilyet enni

Húspótló nélkül, csak rizzsel is finom, de az utóbbi időben ezt is szejtánnal készítem.

Hozzávalók:

- 5 szelet konyhakész szejtán

- 2 evőkanál olívaolaj

- 2 üveg Uncle Ben’s szecsuáni mártás

- só, bors

A szejtánt csíkokra vágom, sózom-borsozom és az olajon megpirítom. Hozzáöntöm a mártást és kb 5 perc alatt, kevergetve összeforralom. Főtt rizzsel tálalom.

Mivel az éjszakák már meglehetősen hidegek, gondoltam itt az ideje valami “emberesebb” ételt készíteni. A töltött káposzta leginkább a karácsonyi időszakkal kapcsolódott eddig össze, de idén ez másképp lesz. Elég időigényes elkészíteni, viszont ha egyszer rászánjuk magunkat, akkor később jó dolgunk lesz: mivel ebből az ételből nem lehet kis mennyiséget csinálni, pár nap után mindig jut egy-két adag a fagyasztóba is, csak hogy előre lefedjem az évvégi munkahelyi hajsza időszakának egy részét is, amikor feltehetően megint nem lesz túl sok időm főzőcskézni.

Én szeretem a savanyú káposztát - tudom, hogy a testkontrollal nem fér össze, de hát who cares -, ezért abból készítem, ha nyersen nagyon savanyú, akkor vízben kiáztatom. Egyébként nyers fejeskáposztából is elkészíthető, ha a leveleket a könnyebb kezelhetőség miatt előbb leforrázzuk (sőt, olyat is hallottam, hogy csak a levelek savanyítottak, az aprója reszelt friss káposzta).

Hozzávalók:

Töltelékhez:

- 15 dkg rizs (10 percig előfőzve)

- 15 dkg árpa (10 percig előfőzve - nyugodtan lehet a rizzsel együtt)

- 2 rúd gabonakolbász (közérti - a füstölt íz miatt)

- 15 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtán por alakban

- 4-5 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 1 nagyobb fej vöröshagyma apróra kockázva

- 4 teáskanál (tk) só

- 3 tk bors

- 4 tk pirospaprika

- 3 tk őrölt kömény

- 3 tk őrölt babérlevél

És még:

- 1 1/2 kiló savanyú káposzta

- 1 nagyobb fej savanyított káposzta (1 kiló felett)

- 3 dl olaj

- 10 egész babérlevél

- pirospaprika

Opcionálisan:

- házi kolbász szejtánból

- szejtánszeletek

A töltelék hozzávalóit jó alaposan összekeverjük, én kézzel is át szoktam gyúrni, hogy a kolbász is szétmorzsolódjon. Melegítsünk vizet (nagyjából 3-4 dl) és óvatosan öntsük a masszához, miközben keverjük folyamatosan. Akkor jó, ha már nincs benne száraz por (szejtán), de viszonylag sűrű, jól formázható a massza. (Nekem most pont úgy sikerült, hogy éppen annyi volt a töltelék, amennyi kellett a levelekhez, de ha marad, akkor gombócok formájában is beletehetjük vagy magában is lefagyaszthatjuk).

Egy jó nagy fazék aljára öntöm az olaj felét, majd az aprókáposzta harmadát elosztom rajta és kicsit megszórom pirospaprikával. Elkezdem megtölteni a leveleket a töltelékkel; a vastag szárukat v alakban kivágom és a külső, nagyobb leveleket kettévágom, mert nem szeretem az öklömnyi töltelékeket. Ezután egy adag masszát ráhelyezek az egyik végére, kicsit ráhajtom, a két szélét aláhajtom és feltekerem. Szép szorosan feltöltök velük egy sort - nem kell félni, nem esnek szét, egymást is megtartják és készre főzve a töltelék is megszilárdul. Ha megvan egy teljes sor, akkor az aprókáposzta második harmadát is rátesszük. Rászórjuk az egész babérleveleket és megint picit megszórjuk pirospaprikával. Ide lehet egy réteget szejtánszeletekből és/vagy házi szejtánkolbászból is tenni, csak hogy ne legyen olyan fakó az összhang

Követekezik a másik sor töltelék, lassan elérkezünk a kisebb levelekhez, ezeket már vagy ne vágjuk ketté, vagy csinálhatunk picike kis töltelékeket is (nem tudom pontosan, mekkora a fazekam, de nekem ebből a mennyiségből pont két réteg töltelék jön ki és a fazék is teljesen teli lesz - szerencsére főzés közben kicsit összeesik). A fedőréteg a maradék aprókáposzta, megint kis pirospaprikával megszórva, majd ráöntjük a maradék olajat és 2-3 dl vizet.

Kis lángon, lefedve főzzük, akár órákon át - mivel egyik hozzávaló sem igényel túl hosszú főzési időt, tulajdonképpen egy óra is elég, de ha ráérünk és tovább főzzük, attól csak jobban összeérnek az ízek. Én a bűnözés tetőfokaként tejföllel és kenyérrel szoktam enni…: )

A vegaságnak szerintem különböző állomásai vannak, ezt úgy is tudnám mondani, hogy szója-tofu-szejtán. A legutóbbiről - amit búzahúsnak vagy búzasikérnek is neveznek - sokan azt sem tudják, hogy eszik-e vagy isszák, de megerősíthetem, hogy eszik, mégpedig igen jó (néha túl jó) étvággyal : )

Szóval úgy másfél éve eljutottunk a legutóbbi állomáshoz, először csak a konyhakészen, lefóliázva kapható változatához, amivel több baj is volt; egyrészt ritkán lehetett csak kapni, másrészt igencsak borsos volt az ára. Aztán egyszer a kedvenc, különleges-alapanyag boltocskámban megláttam a por alakú változatát. Nem nézett ki túl bizalomgerjesztően, de mivel én már tudtam, hogy ennek ellenére finom, hazavittem magammal.

A zacskón található használati utasítás alapján elkezdtem óvatosan langyos vizet adagolni hozzá; csúnya, szürke, gumiszerű masszává állt össze. Muszáj volt megkóstolnom…semmi íze nem volt, viszont állagra teljesen rágógumi - ebben még esetleg vannak további lehetőségek, de én akkor éppen ebédet szerettem volna készíteni.

A gömböcöt ezután forrásban lévő vízbe tettem és addig főztem, amíg fel nem jött a víz tetejére (nagyjából 10 perc). Ekkor szűrővel kiemeltem és amint egy picit hűlt, nagyjából másfél-két centis szeletekre vágtam fel. Újra főzni kezdtem a szeleteket további 10-15 percig, majd megint leszűrtem és hagytam kihűlni. Ezután tetszőleges alakúra (kockára vagy csíkokra vágjuk) és hús helyettesítésére használhatjuk.

Én a leggyakrabban készítek egy páclevet olajból, provanci fűszerkeverékből, zöldségkockából, szójaszószből, összezúzott fokhagymából sóval, borssal és langyos vízzel és ebben hagyom a szejtánt úszkálni a hűtőben pár napig (mondjuk úgy 2-3 nap múlva már nem szokott lenni semmi a pác alján - ezért nem is tudom pontosan megmondani, meddig áll el). Hidegen is nagyon finom, de ha még tovább szeretnénk variálni (és miért ne tennénk), az egyik legjobb dolog, amit készíthetünk belőle a brassói.

Hozzávalók:

- 50 dkg kockára vágott, bepácolt szejtán

- 70 dkg burgonya

- 1 fej fokhagyma

- 1 kis fej vöröshagyma

- olaj

- só, bors, pirospaprika

A burgonyát meghámozzuk, kockákra vágjuk és bő olajban kisütjük (aki diétásabb változatot szeretne, az sütőben pirítsa meg). Az olajból egy kis részt tegyünk félre, az apró kockára vágott vöröshagymát üvegesítsük meg benne, majd a tűzről félrehúzva szórjuk meg egy kevés pirospaprikával. Adjuk hozzá a szejtánt és kezdjük el nagy lángon pirítani, sózzuk-borsozzuk. Kicsit később adhatunk hozzá pár gerezd összenyomott fokhagymát is. Végül keverjük össze a sült krumplit a szejtánnal és nyomjunk hozzá még fokhagymát.