Vegablog.net

Nem kívántam a tojást, viszont a nokedlit igen; gondoltam kicsit megreformálom. Így a nokedli zöldes lett és savanykásabb ízt kapott, amit a mártás kukoricától édes és sajttól pikáns íze érdekesen egészít ki.

Hozzávalók:

A nokedlihez:

- 2 tojás

- 50 dkg liszt (én világos rozslisztet használtam)

- 1/2 csomag fagyasztott sóskakrém

- langyos víz, só, őrölt szerecsendió

A sajtmártáshoz:

- 1 nagy kukoricakonzerv

- 15 dkg durvára reszelt eidami jellegű sajt

A két tojást, a felengedett sóskakrémet a fűszerekkel, a liszttel és annyi langyos vízzel összedolgozom, hogy közepesen híg tésztát kapjak. Forró olajos vízbe szaggatom őket és gyakori keverés (ne ragadjon le) és felügyelet (nehogy kifusson) mellett 5-6 percig főzöm. Ezután leszűröm, hideg vízzel leöblítem és félreteszem.

A kukoricát levével együtt (nem írok reklámot, de tartósítószer-menteset használok) + 1dl vízzel egy lábosba öntöm és felforralom. Hozzáadom a reszelt sajtot és kis lángon folyamatosan keverve olvadásig főzöm.

Bár mi tejtermékeket is fogyasztunk, néha mégis megkíván az ember más kenyérre kenhetőt is a sajtkrémek mellett; a tofukrémek ilyen hiánypótló ételek, pirítós kenyérrel nagyon finomak, de akár melegszendvicset is készíthetünk velük. Kedvencem a metélőhagymás és a mexikói - az utóbbi enyhén csípős. Ez is szlovák gyártmány, mint sok más finomság (pl. a chilis szójavirsli).

_{(sajnos a magyar nyelvű matricát valami atombiztos ragasztóval tették rá - próbáltam leszedni, de úgy még kevésbé voltak szegények fotogének)}

Az alábbi recept megint az időhiányos háziasszony kínjából született; mivel egyébként is sok szejtánt eszünk, általában hétvégén egy nagyobb adagot elkészítek (egy-másfél zacskónyi porból), hiszen a hűtőben alufóliába csomagolva akár egy hétig is eláll. A sietős estéken pedig előveszek néhány szeletet és gyorsan próbálok valami vacsorát összedobni belőle.

Hozzávalók:

- 6 szelet szejtán

- 40 dkg mexikói zöldségkeverék

- 1 kis fej apróra vágott hagyma

- 1 kis doboz tejfel

- 3 evőkanál olaj

- só, bors, pirospaprika, tárkony, pici liszt

A szejtánszeleteket csíkokra vágom és az olajon megpirítom. Hozzáadom a hagymát és üvegesre párolom. A tűzről félrehúzva megszórom egy kis pirospaprikával, felöntöm 2 dl vízzel és hozzáadom a zöldségkeveréket is. Sózom-borsozom. Amikor a zöldség puhára főtt, a kevés lissztel elkevert tejföllel besűrítem és megszórom tárkonnyal. Főtt rizzsel vagy akár kenyérrel is finom.

Kinézek az ablakon és hó borít mindent - puha, csillogó, halk a világ. Nagyon is az, mert tegnap hazafelé gyalog kellett felmásznom ide a “hegyre”, mivel a buszok már nem birkóztak meg a havas emelkedővel.

Két hete tart a karácsonyi készülődés, beszereztem az alapanyagokat és ötleteket a kreatív alkotásokhoz (remélem, időm is lesz rá) és minden hétvégén hozzácsapok valami pluszt a takarításhoz a megszokotton túl - nagytakarítás lépésről-lépésre, mert nem szeretném az ünnep előtti napokat extra sikálással és rendrakással tölteni. A konyhaablak már feldíszítve - a dupla üveg között, nehogy a cicák lebontsák reggelre Sütirecepteket böngészek és a fejemben lassan kezdenek összeállni az ajándékok és az ünnepi menü is; a legváratlanabb pillanatokban jut eszembe valami apróság, amit rögtön be is írok a telefonomba. Számomra az év egyik legkedvesebb időszaka az ünnepekre várakozás!

(a kép szerint lesznek segítőim is a konyhában ;-))

Eddig a fényképezőgépemben lapultak a további képek, ezért is volt kissé hiányérzetem ezzel a bejegyzésemmel kapcsolatban: szóval most lehull az alufólia! : )

Nem nagyon jártunk mostanában sehol, hogy az étlapot ízekre szedhettem volna (illetve egy helyen igen, csak a fényviszonyok nem kedveztek a fotóknak, ezért sajnos vissza kell mennünk

Az alábbi gyöngyszem az utcán jött szembe - kufé turistáknak : D

Sokáig a kaprot sem nagyon szerettem, aztán először juhsajtos gombatöltelékben kedveltem meg, mostanában pedig többször is kapormártást készítettem - talán azért, mert közel lakunk a Kapor utcához Bár csak én szeretem, de annyira egyszerű és gyors, hogy magamnak is megcsinálom, általában olyankor, ha marad a szejtánból hozzá.

Hozzávalók:

- 2 nagy csomag kapor

- 5 evőkanál olívaolaj

- 3 evőkanál liszt

- 1 kis pohár tejföl

- csipetnyi cukor, só

Az olajon megpirítom a lisztet, majd hozzáadom az apróra vágott kaprot. Állandó keverés mellett vízzel felöntöm (kb fél liter), cukrozom és sózom. Amint felforrt, félrehúzom a gázról és belekeverem a tejfölt. Aki savanyúbban szereti, tehet bele egy pici ecetet is, nekem a tejföl épp elég pikáns ízt adott neki.

Knédlivel (recept hamarosan) és hirtelensült szejtánszelettel ettem, mert tudok élni

Nagyon vágytam a grillezett zöldségek ízére, de sokszor elég macerás dolog begyújtani a sütőt (aminél különben sem olyan a végeredmény), a mikróban grillezést pedig több okból sem szeretem. Mit tesz ilyenkor egy okos háziasszony? Kikunyerál a párjától egy grillező szerkezetet (azért írom ilyen körülményesen, mert sütőnek nem mondanám). Még szerencse, hogy különböző finom falatok beígérése után rögtön lelkesen egyetértett az ötlettel (mint tudjuk, szinte minden út a hasukon át vezet ;))

Konkrét recept nincs, én fogtam az otthon lévő zöldségeket (cukkini, sajt, paprika, gomba, fokhagyma és paradicsom), feldaraboltam őket, kevés grillfűszerrel megszórtam és pár perc múlva már vacsorázhattunk is. Azóta már szójavirslivel is kipróbáltuk, az is finom lett. (A paradicsom nem volt jó ötlet, vagy csak túl puha volt, mindenesetre nagyon szétesett).

Sajnos utána már nem nézett ki olyan szépen a grill, de szerencsére elég könnyen tisztítható:

Kicsit Móra Ferencesre sikerült a cím (”Csutak, a korai szürke”, vagy valami ilyesmi ;)), pedig ez bizony nem állat, hanem egy étlapon található ital félrefordítása. Ha már így történt, hogy észrevettük, rezzenéstelen arccal rendeltünk is egyet, mert mi igazán szeretjük a specialitásokat; de sajnos csalódnunk kellett, mert semmiben nem különbözött az otthoni earl grey teánktól

(férjem szerint akad a német fronton is némi kis hibácska, de ehhez én nem értek, úgyhogy tényleg csak zárójelben jegyzem meg)

Aki azt hitte a múltkor, hogy viccelek a vega májas hurkával, az bizony tévedett!

Nos, a mennyiséget picit elszámítottam, naná hogy nem kevés lett…hanem hat szál vastag hurka! Viszont a felét rögtön be is dobtam a fagyasztóba, a maradék hárommal pedig egy kis főtt krumpli és torma segítségével hamar elbántunk ; ) Én úgy vagyok vele, hogy inkább egyszer megcsinálom és aztán milyen jó lesz később előkapni a másik adagot, de aki nem ipari méretekben gondolkodik, az felezze meg a hozzávalókat - affene, pont páratlan : ) - , persze a mennyiségre értettem.

Hozzávalók:

A hurkához:

- 15 dkg rizs (10 percre előfőzve)

- 15 dkg árpa (ez is, lehet együtt)

- 1/2 csomag füstölt tofu (nagyon apró kockákra vágva)

- 2 doboz Pate Vegetal növényi májkrém (erről majd írok még külön)

- 10 dkg szójagranulátum

- 20 dkg szejtánpor

- 1 nagyobb fej vöröshagyma (apróra kockázva)

- 4 gerezd fokhagyma (áttörve)

- 2 tk só

- 2 tk őrölt bors

- 2 tk pirospaprika

- 1/2 dl olaj

- rengeteg morzsolt majoranna (de tényleg, szerintem úgy 5 evőkanálnyi)

A sütéshez:

- 1/2 üveg vegetáriánus “sült zsír” (Vegabond)

- 2 nagy fej hagyma

- 1 fej fokhagyma

A fentieket jó alaposan összekeverjük, majd annyi forralt vizet adagolunk hozzá (2-3 dl), hogy fasírtszerű masszát kapjunk. Osszuk hat felé és egy-egy alufólia darabon formázzuk hurkaszerűvé. Szorosan tekerjük fel, két végén csavarjuk meg (ez a technika is Katától van), én ezután még kicsit ívbe is görbítettem őket.

Tegyük a becsomagolt hurkákat egy serpenyőbe és öntsünk alájuk vizet (nagyjából a derekukig érjen). Kis lángon főzzük 10 percig mindkét oldalukat. Vegyük ki őket a vízből és hagyjuk kihűlni (amikor már nem égeti össze a kezünket), vetkőztessük le őket az alufóliából, majd költöztessük át hurkáinkat egy tepsibe, karikázzuk mellé a hagymát és a fokhagyma-gerezdeket, tegyük hozzá a vegetáriánus sült zsírt és 2 dl vizet. Közepesen nagy lángon süssük 20 percig, félidőben megforgatva és néha a szaftjával meglocsolgatva.