(ez most csak blogbejegyzés lesz, közben az ebéd még a sütőben készül, fotó és recept később)
Miután Kata felkeltette a kíváncsiságomat, megvettem és elolvastam a Testkontroll 1 és 2 c. könyveket. Mivel az első több, mint 20 éve jelent meg Amerikában, el tudom képzelni, hogy akkoriban mennyire eretnek és megbotránkoztató volt a szerzőpáros némely gondolata (főleg, hogy szembeszálltak a „szentként” tisztelt dietetikusokkal) – persze az azóta eltelt idő alatt ezek egy része már beépült a köztudatba. Mondjuk aki velem együtt vegetáriánus vagy vegán, annak nyilván kevésbé drasztikus, mivel nem okoz gondot a hús mellőzése és érdekes recepteket is talál a könyvben.
Tulajdonképpen a 90 napos diétnak is a Testkontroll az alapja, amennyiben a „délelőtt csak gyümölcsöt” és az ételek szétválasztásának elvére épül; itt mondjuk annyival könnyebb dolga van a diétázónak, hogy nem kell azon törnie a fejét, mit társíthat mivel egy-egy ételen-étkezésen belül, hiszen egy napig csak meghatározott ételcsoportot fogyaszthat. És az egyik legújabb divat, a lúgosítás-őrület is innen indulhatott.
Ami a könyvek olvasása közben számomra nagyon vicces volt, az a fordító beszúrt megjegyzései; például a kiwiről állítja, hogy ilyen nálunk sosem volt és nem is lesz, fene se’ tudja, mi ez a flancos cucc tulajdonképpen : )…az avokádóról hasonlóképpen nyilatkozik. Persze a rendszerváltás éveiben ez így is volt, de most, amikor minden elérhető és megvehető a piacokon, multikban, speciális boltokban (a pénztárcánk függvényében) - csak győzze az ember őket kipróbálni- , ez mégis furcsa volt olvasni.
Azt hiszem, én már olvastam-tapasztaltam elég sokat ahhoz, hogy semmiféle étkezési tanácsot ne vegyek át teljesen és kritika nélkül (pl. a tejtermékek és a sajt nagy kedvenceink, ezért még maradnak, bár csökkentett mennyiségben), azonban néhány dolog nagyon észszerűnek, mégis egyszerűnek tűnt, ezért ezeken máris változtattam: másfél hete reggelire csak gyümölcsöt eszem, minden étkezés előtt 10 perccel iszom egy pohár vizet, étkezés után legalább 2 órán át nem iszom, és sokkal több nyers zöldséget, salátát eszem. Valóban ez első délelőtt volt csak nehéz, akkor nagyon éhes voltam, a szervezetem számított a maga kis megszokott sajtos rolójára (jobb esetben müzlis kekszére és joghurtjára), de azóta semmi probléma nincs ezzel. Így korábban is ebédelek (egy óra körül), aztán délután megint egy kis gyümölcs vagy zöldség, majd vacsora (nagyjából odafigyelve, egyenlőre ez a kritikus pont és persze a hétvégék…de azért igyekszem!)
Mindenesetre évről évre egyre kevesebb „szemetet” viszek be a szervezetembe, próbálok tudatosan válogatni (ez azért jó, mert ha néha vétkezem is, azt pontosan tudom…) és jól érzem magam, bár a súlyom lehetne kevesebb…azt hiszem egyedül a doktor néni örült tegnap a vérellátóban annak, hogy nem vagyok 50 kiló környékén : ) Utoljára május végén adtam vért és tegnapra behívtak megint…meglepő módon bővében voltam a vörösvértesteknek, pedig időközben egy teljes vérkép céljából is megcsapoltak. A vérképem is tökéletes, szóval nem úgy tűnik, hogy a húsmentes étkezés hosszú távon bármiféle hiánytüneteket okozna – a rokonoknak most valami más kifogást kell találniuk, mert ez nem jött be : )
De nem akarom egyedül learatni a babérokat: valószínűleg ezek a jó eredmények annak is köszönhetőek, hogy több, mint két hónapja szedem a Gravidát – ezek szerint nem hiába. Azt hiszem, nem titok, hogy lassan babát tervezünk és ennek megfelelően még inkább igyekszem magamban tudatosítani azt, hogy annak a pici embernek az egészsége most nagyrészt rajtam múlik, hiszen abból fog táplálkozni és felépülni, amit én a testembe beviszek – vagyis belőlem. Ha nagyon rossz útra készülök térni (pl. chips), akkor erősen fel kell ezt idéznem és máris könnyebb nemet mondani. Az eddigi napi két, erős kávét száműztem, először koffeinmentes változattal pótoltam, de pár hete már azt sem kívánom rendszeresen. Alkalmanként iszom egy-egy mézes tejes kávét, ha hétvégenként kiülünk egy kerthelységbe beszélgetni; mivel egyébként alacsony a vérnyomásom, ez megengedhető.
Szerencsére alkoholt sosem fogyasztottam rendszeresen, de mostanában már egy pohár pezsgőt sem engedek meg magamnak – a gyerekváltozat is ugyanúgy megteszi, sörből pedig jöhet az alkolmentes. Nagyon finomak a Holsten ízesített sörei: epres, zöldalmás, mangós és citromos változatban kaphatóak, én az előbbi kettőt szeretem.
Szóval itt tartunk most, van még hová fejlődni, de azt hiszem, összességében jó úton vagyunk. Ha minden igaz, mától járunk megint edzőterembe, mert rendszeres mozgásra is nagy szükség van, és legnagyobb bánatomra a házimunka ebbe nem számít bele : (
(közben az illatokból úgy tűnik, hogy az ebéd is elkészült, mindenkinek jó étvágyat és kellemes hétvégét!)
