Vegablog.net

Sajnos nagyon elszaladt velem a ló az utóbbi időben súly szempontjából, és ezt már nem lehetett arra fogni, hogy “a családban senki sem volt sovány, én sem vagyok egy modell-alkat, van rajtam egy-két felesleges kiló”. Ez már az a szint (korábbi magamhoz képest persze), ahová régebben nem értettem, hogyan is jut el valaki, miért nem kap korábban észbe - miért is?! Még most, a saját bőrömön megélve sem tudom biztosan. Mert hiába éreztem, hogy egyre szűkebbek, majd már rám sem jönnek a régi ruháim és hogy a kondicióm egyre hanyatlik, valahogy csodálkoztam, majd tudomásul vettem és figyelmen kívül hagytam a jeleket. Aztán egyik nap ráálltam a mérlegre és azzal a lendülettel majdnem le is szédültem róla; ENNYINEK azért nem gondoltam magam! Ez rendesen lesokkolt, de akkor még mindig csak egy pár hétig tartó, “utálom magam, undorító vagyok”, önbizalomépítőnek korántsem nevezhető korszak következett. Nálam ez úgy működik, hogy ha az önutálat elér egy bizonyos fokot és erősebbé válik a lustaságnál, akkor agyilag teljesen rá tudok hangolódni a “küldetésre” (így volt ez a dohányzásról való leszokásnál is, majd egyszer elmondom). Szóval most végre valóban elszántam magam, nincs se nyavalygás, se kifogás, hanem ésszerű étrend és mozgás van. Gyors eredményre nem számítok, de nem is ez a cél; Norbi mondta egyszer (néha neki is lehet igaza), hogy némely ember azt várja, hogy az évek alatt magára pakolt pluszkilóktól napok alatt megszabadul, pedig ahhoz több idő kell. Én ráérek, két hét után máris sokkal jobban érzem magam és a kitűzött célt (3 hónap alatt 10 kilótól megszabadulni) reálisnak érzem. Persze ez csak az első etap

Mivel nem ez az első bejegyzésem a témában, kicsit félek attól, hogy magamat “folyamatosan valamit rágó” színben tüntetem fel, de mivel mostanában a tízóraink/uzsonnánk ilyesmiből áll, igyekszem feltérképezni a piacot a változatosság és egészség jegyében.

1. Az Abonett Sandwich fantázianevű termék szép csomagolása ellenére sem győzött meg: bár maga az ötlet, hogy egy kicsit felturbózzák a kétféle sajtkrémmel a diétás szeletet nagyon jó, az eredmény már sajnos nem az. Hiába a teljes kiőrlésű gabona(?)-, és kukoricaliszt, a zöldfűszeres kimondottan savanyú, a mexikói valamivel jobb ízű, talán ez utóbbiból veszek máskor is, de ha éppen nem lesz, akkor sem fogok nagyon búsulni utána (ez az első, amiről nem jó véleményt írok, de sajnos valóban csalódás volt).

2. Csokis tönkölybúza keksz (Alnatura): a nassolás egy kevésbé káros tárgya. Kakaó, fahéj és narancsolaj egyaránt ízesíti, ettől különlegesen finom íze van. Dióféléket és mandulát is tartalmaz.

3. Amarántos-tejcsokis müzliszelet (BioPont): aki a neve alapján csokira számít, az talán csalódott lesz, mert csokit csak “nyomokban tartalmaz”, de nem is ez a dolga. Jóízű (bár ha lejárathoz túl közelit veszünk, az amaránt kissé dohosnak/avasnak tűnhet - erre érdemes odafigyelni) és egészséges. Más ízekben (ha jól tudom meggyes) is kapható, de nekem ez a kedvencem. Mézet, mogyorót és mandulát is tartalmaz, ami nekem jó, allergiásoknak már kevésbé.

4. Vital Krokant (Alnatura): gyönyörű csomagolás, finom tartalom. Olajos magvak (napraforgó, mogyoró, tökmag) mazsolával és mindez mézzel összeragasztva. Nálam az is pozitív vele kapcsolatban, hogy kisebb, mint más hasonló szeletek, ezért nem telít el teljesen, mire a végére érek - ennyi pont elég tízóraira vagy uzsonnára. Egyetlen észrevétel talán az lehetne, hogy mivel nagyon kemény, igazán jó fogak kellenek az elfogyasztásához (bár egy éles csőr is megfelel, Jenő papagájnak is nagyon ízlett).

5. Almás-körtés, illetve banános-almás gyümölcsszelet (Alnatura): sokat nem tudok róluk mondani azok túl, hogy finomak; talán annyi, hogy nem csak a nevében szerepel a gyümölcs, hanem a termék 75%-a abból is készül.

Még mindig az ünnepi ételek feldolgozásánál tartok, de szerencsére az elkészítésükhöz nem feltétlenül kell semmiféle különleges alkalom. Az alábbi tojásos szendvicsfeltét a hagyományos majonézes saláták és kaszinótojás helyett született: férjem ezeket nem szereti, ráadásul a zselatin erősen állati eredetű, az agar-agar pedig nekem sajnos nem jött be (és akkor enyhén fogalmaztam).

Tényleg, ha valaki szereti, annak szívesen felajánlom a majdnem teli üvegcsét - csak 1 kávéskanálnyit használtam belőle, amikor zöldségkocsonyát próbáltam készíteni. Lehet, hogy az algák a jövő tápanyagai, de én akkor áttérek inkább a fénnyel való táplálkozásra Nem hiszem, hogy nálunk elfogyna; az időnként kukoricadarát és tönkölygrízt megdézsmáló molylepkéknek pedig nem illik az étrendjébe (na meg a csavaros kupakkal sem tudnak mit kezdeni). Kidobni meg sajnálnám, mert nem volt olcsó (most legalább kiderül, olvassátok-e a bevezető szövegeket )

Szóval a tojáskrém…

Hozzávalók:

- 5 db főtt tojás

- 200 g veganéz (vagy majonéz)

- 2-3 evőkanál csípős mustár (pl: Colmans)

- opcionális: wasabi-krém

- 1 csomag újhagyma

- só, bors

A főtt tojásokat tojásvágóval mindhárom irányban (hosszában, kilencven fokkal elforgatva még egyszer hosszában, majd keresztbe) felszeleteljük. Az újhagymát a szép zöld szárával együtt vékonyra karikázzuk. Összekeverjük a többi hozzávalóval és a hűtőben állni hagyjuk legalább néhány órát. A miénk kellemesen csípősre sikerült.

(ott bújkálnak a kőrözöttes, sajtos és vega kolbászkrémes (recept később) szendvicsek között)

A másik egy régi, hagyományos étel, amit még mindig apukám tud a legjobban elkészíteni, bár ezúttal magamnak kellett.

Hagymás burgonyasaláta-hozzávalók:

- 60 dkg kifliburgonya (héjában megfőzve)

- 20 dkg lilahagyma

- só, bors, ecet, cukor

A megfőtt burgonyát és a lilahagymát felkarikázzuk, a hagymát picit besózzuk és állni hagyjuk. Ezután lecsepegtetjük, összekeverjük a burgonyával és vízből a fűszerek segítségével annyi levet készítünk, hogy ellepje őket. Az öntet arányaival bajban vagyok, ugyanis én a kóstolásos módszert favorizálom. Elméletileg úgy lenne, hogy ahány kanál ecet, annyi kanál cukor (ennyi mennyiséghez kb 2-3 kanál mindkettőből), de ez barna cukor esetében máris nem igaz (én sötétet használtam és kevesebb kellett belőle). Akkor jó, ha megtaláljuk azt az egyensúlyt, amikor se nem édes, se nem savanyú, hanem éppen jó (tudom, könnyű mondani )

(telefonnal, rossz fényviszonyok mellett készült, nyugtató hatású (zöld! ;)) képek…)

Bár hagyományos fehér cukrot évek óta nem vettem és többféle barnacukor figyel a polcon, szerettem volna régóta kipróbálni a -folyékony állaguk miatt- inkább  mézhelyettesítőnek nevezhető furcsaságokat.

1. Agavé szirup - erről már sokat hallottam-olvastam korábban, az alábbi fotón (és nálam itthon) egy bio változat szerepel. Nem olcsó, viszont töményen édes, nem kell belőle sokat használni.

2. Rizsszurup - a boltban nézegetve láttam meg (az agavé mellett volt ) és számomra teljesen újdonság. 93% biorizsből és 7% vízből áll, glutén-, és fruktózmentes, vegán termék. Az egyedüli, amit hiányolok a cimkéjén lévő leírásból az a benne lévő kalória - az összetevőit figyelembe véve szeretném magam azzal áltatni, hogy ez inkább a folyékony édesítőszerek pótlója lehet. Az íze engem gyerekkorom piros, kakasos nyalókájára emlékeztet, szerencsére ez másból készült

300g ára 900-1000Ft körül van, ami egy speciális, egészséges biotermék esetében nem vészes (egy üveg minőségi méz is közel ennyibe kerül). Egyébként személy szerint semmi bajom a mézzel, nem vagyok rá allergiás, de a rizsszirup jobban ízlik.

A hideg napokra egy kis melengető csípősség, az ünnepek után sok-sok zöldség, a munkahelyi túlórák miatt kevés konyhában tölthető idő - ezek az alábbi étel kialakulásának körülményei.

Hozzávalók:

- 2 csomag füstölt tofu

- 1 evőkanál chilis olívaolaj (vagy sima olívaolaj)

- 2 evőkanál szójaszósz

- 1 piros chilipaprika

- 40 dkg burgonya

- 4 zöldpaprika

- 4 paradicsom

- 2 nagyobb fej hagyma

- 1 gerezd fokhagyma

- 1 evőkanál olaj

A burgonya héját megmosom-lesikálom, majd nagyobb hasábokra vágom. A hagymát, paprikát, paradicsomot nagyobb darabokra szeletelem, a fokhagymagerezdeket megpucolom. Mindezeket egy hőálló tálba teszem, aláöntök egy kis vizet és 1 evőkanál olajat. Fél órát letakarva sül, majd anélkül pirosra sütöm.

A tofut nagyobb (2×2 centis) kockákra vágom, egy teflonedényben elkezdem pirítani, ráöntöm a szójaszószt, az olajat és hozzáadom a vékony karikákra szeletelt chilit. Kevergetve-rázogatva barnára pirítom a tofut (max. 10 perc). Amíg a köret sül, készítsünk hozzá egy friss zöldsalátát is (pl. jégsalátából, sárgarépából, paradicsomból, lilahagymából).

(háttérben a vasalódeszka, mikro és mosógép )

(ünnepi teríték)

(romantikus-gyertyafényes, vakuval)

(angyalkák, szarvasok és egyebek)

(last-minute desszert)

Na igen, a főétel; abban biztos voltam, hogy szejtánból fog készülni, a töltött-göngyölt dolgok pedig mindig hálásak, mutatósak és később hidegen vagy feltétként is felhasználható a maradék. Ez volt egyébként a menünek az a része, amit már december elején eldöntöttem, csak a “mivel töltsem meg?”-kérdésben voltam bizonytalan. És még menet közben is felléptek bizonyos nehézségek - őszintén be kell vallanom, hogy régen bénáztam már ennyit egy étellel, de végül én győztem

Hozzávalók:

Szejtántekercs:

- 8 lapos konyhakész szejtánszelet

- 6 szelet füstölt sajt

- 9 szem aszalt szilva

- 10 dkg fetasajt

- 10 dkg leveles spenót (fagyasztott is jó)

- 6 szelet trappista sajt

- 15 szál zöldbab (konzerv)

- 4 evőkanál olívaolaj

Párolt káposzta:

- 1 kis fej (75 dkg-1 kg) lilakáposzta

- 1 kis fej (75 dkg-1 kg) fehérkáposzta

- 2 kis fej vöröshagyma

- 4 evőkanál olivaolaj

- só, kömény, barna cukor, ecet

Zöldséges burgonyalepény:

- 60 dkg burgonya

- 15 dkg vaj

- 3 dl tej

- só, bors

- 2 db tojás

- vegyes zöldségek apróra vágva (pl: kaliforniai paprika, gomba, póréhagyma, petrezselyemzöld)

- 15 dkg reszelt sajt

Először is magával a szejtánnal szenvedtem meg; mert ugye hogyan lesz lapos? Végülis én Katától eltérő technikát választottam: azon igyekeztem, hogy lehetőleg minél laposabban legyenek már a nagy gombócaim is (ehhez széles, nem túl magas tálat használtam). Majd amikor ezek megfőttek, egy széles pengéjű, nagy késsel az asztallappal párhuzamosan vékony szeletekre vágtam őket (8 lapot kaptam, néhol kicsit vastagabb lett és volt, ahol kilukadt, de ezeket le lehet fedni a későbbiek során ).

Háromféle tölteléket készítettem: három lapra füstölt sajt szeleteket és aszalt szilvát helyeztem, kettőre fetasajtot és spenótleveleket, a maradék háromra pedig trappista sajtot és zöldbabot. Feltekertem…és itt kezdődtek a bajok. Én a hús rögzítéséhez régebben fa fogvájót használtam, ami kiválóan megfelelt a célnak - namost ezt a szejtán úgy rúgta ki magából, mint a fene…amikor már csuklóig fetás-spenótos voltam, fogtam egy zöld cérnát (ami csúnya, de legalább jól elüt az étel színétől, így sütés után könnyebben eltávolítható) és azzal dühödten összetekertem-csomóztam a tekercseket (túszokat lásd fent). Tepsibe tettem őket, meglocsoltam egy kis olajjal és félidőben megfogatva pirosra sütöttem. Amikor kissé kihűltek, levagdostam a cérnát róluk. Szépen szeletelni langyosan-hidegen lehet.

Köretként párolt káposztát készítettem, ehhez apróra vágtam a két kis fej vöröshagymát, durva lukú reszelőn lereszeltem mindkét káposztát, kicsiz besóztam és hagytam állni. A hagymát kevés olajon megüvegesítettem, majd a kicsavart káposztát hozzáadtam. Köménnyel megszórtam, pici vizet öntöttem alája és néha megkevergetve puhára pároltam. Ezután cukorral és kis ecettel ízesítettem.

További minimál-köretként felmelegítettem egy spárgakonzervet, két részre osztottam és újhagyma szárával/metélőhagymával összekötöztem.

A burgonyát meghámoztam, kockára vágtam és megfőztem. Krumplinyomón áttörtem, hozzáadtam a vajat és a tejet, sóztam-borsoztam (egy keményebb állagú burgonyapürét készítettem). Belekevertem 2 tojást is. Egy yenai tálat sütőpapírral kibéleltem, beleöntöttem a pürét, a tetejére szórtam a zöldségeket és a sajtot, majd sütőben pirulásig sütöttem.

(újabb gyors-kép, az evés előtti másodpercekből, de nem photo-shoppolom, ez van)

Karácsonykor kell valami gesztenyés, ugyanakkor egy nem túl nehéz levest szerettem volna tálalni, ezért az előbbit összekombináltam a zöldségekkel. Egyszerűen és gyorsan elkészíthető, és aki szereti a gesztenye édeskés ízét, annak biztosan ízleni fog - férjem nem eszi meg a “natúr” zöldséglevest, ezzel a variáció viszont nagy sikert aratott nála is.

Hozzávalók:

- 2 sárgarépa

- 1 fehérrépa

- 1 pici zeller

- 1 kisebb szál póréhagyma

- 20 dkg brokkoli

- 15 dkg gomba

- 1 kis konzerv kukorica

- 30 dkg egész gesztenye (én fagyasztottat használtam)

- 2 alnatura zöldségleves kocka

- só, bors

A répákat gyufaszál alakúra vágtam, a zellert pici kockákra, a pórét felkarikáztam, a brokkolit kis rózsákra szedtem. A gombát megpucoltam, felszeleteltem. Mindezeket a zöldségkockákkal és annyi vízzel, hogy ellepje, feltettem közepes lángon főni. 10 perc után hozzáadtam a fagyasztott gesztenyéket is és még 15-20 percig főztem. A konzervkukoricát csak a végén adtam hozzá és pótoltam a szerintem hiányzó sót és borsot. Ne főzzük sokáig, inkább kicsit legyenek haraphatóbbak a zöldségek, mert szétfőve sem nem szép, sem nem olyan finom.

Teljes kiőrlésű kenyérből csillag alakú sütiformával kiszúrt pirítóssal tálaltam.

(a képek vacsora közben készültek; nagyon éhesek voltunk és az ünnepi hangulatnak sem kedvezett a sok kattingatás, szóval ennyit sikerült )

Akkor ezennel elkezdem bepótolni az ünnepi receptek közzétételét; haladjunk sorban vagyis kezdjük az előétellel. Először megvettem a tésztát a drogériában, “majd jó lesz valamire”-alapon, csak mert megtetszett, és amikor a menün törtem a fejem, akkor jutott eszembe, hogy előételnek éppen megfelelne. Nem bonyolítottam túl, ugyanis inkább a főétellel kívántam több időt tölteni, de így is finom lett (és nagyon laktató, úgyhogy valóban csak pár kanálnyit szabad belőle enni, ha még mást is szeretnénk utána megkóstolni).

Hozzávalók:

- 25 dkg háromszínű, karácsonyi tészta (Alnatúra)

- 25 dkg fetasajt

- 1 csomag szójavirsli

- 1 kis doboz tejfel vagy növényi tejszín

- 1 csomag újhagyma zöldje

- bors, petrezselyem

A háromszínű tésztát olajos vízben puhára (de nem szét!) főztem, majd leszűrtem. A fetasajtot krumplinyomón átnyomtam és összekevertem a tejföllel, az apróra vágott hagymával és a fűszerekkel. A szójavirsliket hosszában félbevágtam (kivéve pár karikát, amit a díszítéshez egyben hagytam) és vékonyra szeleteltem.

A tésztából kiválogattam és félretettem néhány fenyőfát, télapót és hulló csillagot, a többit összekevertem a fetával és a virslikkel. A tetejét virslikarikákkal és a tésztákkal díszítettem és hűtőben összeérleltem.